Sok érdekesség hangzott el Csányi Sándor múlt hét
szerdai sajtótájékoztatóján, ami sok tudósításból kimaradt. A teljes
hanganyagot meghallgatva érdemesnek tartottuk visszatérni a témára, lapunk
ugyanis eddig csak a különböző híradásokból tájékozódhatott.
Úgy tűnik, a kormány komolyan vette Csányi Sándor
üzenetét, dacára annak, hogy tudjuk, nem volt üzenet. Legalábbis abból ítélve,
hogy már a szerdai sajtótájékoztatón mindkét fél igyekezett tompítani a
devizahiteles-mentés mértékét annak hangsúlyozásával, hogy a forintban
eladósodottaknak nem szabad rosszabbul járniuk. A következő időszakban ezen a
félmondaton múlhat minden, persze később nem zárható ki a gondolat evolúciója.
A "soft landinget" sugallja azonban, hogy Orbán Viktor arra
hatalmazta föl Varga Mihályt, hogy tárgyaljon a bankokkal, hogy csak a
lakáshitelesek kimentéséről legyen szó, hogy több alternatívát is az asztalon
tartanak és hogy gyorsan egyezzenek meg. Hogy utóbbi miért fontos, arra a
Csányi szűk körű sajtótájékoztatóján elhangzottak adnak támpontot.
Az OTP elnök-vezérigazgatójának szavaiból arra lehet
következtetni, hogy bizonyos magyarországi akvizíciós tárgyalások előrehaladott
állapotban vannak. Az OTP által kiszemelt magyarországi bankokkal megfelelő
szinergiákat tudnak találni, jelentős költségcsökkentést elérni és így
"egy megfelelő ügyfélállományt" kapnának − fogalmazott a célpont(ok)
megnevezése nélkül a bankvezér. Egy végtörlesztéshez hasonló "csapás"
viszont megváltoztatja a bank szabad tőkéjét. Ezért "bármilyen befektetési
döntés előtt szükséges, hogy a tőkehelyzetünket középtávon is tisztán
lássuk" − tette hozzá. Vagyis ahhoz, hogy az OTP ki tudja használni a
növekvő terhek alatt roskadozó magyar bankszektor konszolidációjában rejlő
lehetőséget − tehát megvegye egy-két konkurensét és növelje piaci részesedését
−, tudnia kell, milyen kormányzati terhekre számíthat még.
Költségcsökkentés és extra adók
A tájékoztatón több, a befektetők számára fontos
információ elhangzott, ami sok tudósításból kimaradt. Ilyen volt, amikor Csányi
arról beszélt, hogy elutazása előtt indítottak el "egy nagy projektet,
amely az OTP hatékonyságának növelését szolgálja, és ami járhat szervezeti,
személyi változásokkal is", de nem lesz az a kimenetele, hogy Csányi
elhagyja a bankot és főállásban ne ott dolgozna. Ezzel kapcsolatban Gyurcsik
Attila, a Concorde elemzési vezetője lapunknak elmondta, befektetői szempontból
nagyon jó hír lenne, ha egy komoly költségcsökkentő intézkedést hajtana végre
az OTP. A bank a válság alatt ugyanis nem karcsúsított, mivel gyors lefolyású
válságra számítottak. Eddig a bevételnövekedés ezt nem is kényszerítette ki,
most viszont a bevételek irányából nem nagyon van bővülés, így a nyereséget
csak költségcsökkentéssel lehet növelni − tette hozzá. A szervezeti átalakítás
ezenkívül egy akvizíció előkészületeként is logikus, hiszen akkor rengeteg
párhuzamos funkció válik feleslegessé − persze leginkább a megvásárolt bankban.
Ezek azok a szinergiák, amikről Csányi Sándor a magyar bankpiac kapcsán
beszélt. "Más dolog kívülről bejönni és egy veszteséges bankot finanszírozni,
és más dolog egy piaci szereplőnek egy másik bankot megvenni és a szinergiák
révén keresni ezen a tranzakción" − fejtegette.
Az újabb devizahiteles-mentés mellett a tranzakciós
adót és az arra épülő különadót emelte ki Csányi. "A tervek szerinti tranzakciós
adónak időarányosan több mint a száz százalékát befizették, miközben vannak
olyan bankok, amelyek csak a töredékét. És a döntés, miszerint az első négy
hónapban fizetett tranzakciós adó dupláját kell egyszeri adóként befizetni,
azokat sújtotta, akik rendesen fizették ezt az adót és a pénzforgalmat nem
terelték el külföldi bankokhoz" − fogalmazott a bankvezér. Tranzakciós
illetékből a kimutatások szerint 38,8 milliárd forint folyt be az első négy
hónapban, ami az éves előirányzat mindössze 13 százaléka. Osztrák banki
gyorsjelentésekből tudható, hogy egyes bankok meglepően kis összeget mutattak
ki ezen a címen.
Miért kellett így piacra borítani a részvényeket?
Számos érdekességgel szolgált a tájékoztató a tőzsdei
szereplőknek. Egyrészt világossá vált, hogy Csányi a devizahitelesek
megmentéséről szóló újabb kormányzati bejelentés előtt eldöntötte, még idén −
konkrétan legkésőbb ősszel − megválik összes OTP-részvényétől. Innentől a dolog
már csak időzítés kérdése volt, ami árfüggő. Ha az ár emelkedett volna, akkor
nem okoz ekkora törést a cég első emberének eladása, és neki sem lett volna
ilyen sürgős − de nem ez történt. A tőzsdén stop-loss megbízásnak nevezett
ügylet azt a célt szolgálta, hogy Csányi ne szenvedjen el nagyobb veszteséget,
ha a részvény nagyon leesik. Egy példával: tegyük fel, azt mondta, ha 4800 alá
megy az árfolyam, akkor adni kell, de 4500 alatt már nem ad. Erről szólhatott
körülbelül a csütörtök (július 18.), amikor 4627 forintos átlagáron adott el 1
692 818 részvényt. A pénteki átlagára − nyilván ekkor vitte le az eladási ársáv
alsó szélét, elmondása szerint 300 forinttal, például 4200 forintra − 4369
forint lett 650 000 darab részvényre. És maradt még 500 ezer részvénye a
Bonitás 2002 Zrt.-ben, tízezer pedig a saját nevén. Ezzel kapcsolatban úgy
fogalmazott: "Én egyébként − és ez most egy rossz hír −, ha az ár nem esik
ennyit, akkor valószínűleg eladtam volna az összes részvényt." Ezzel utalt
arra, hogy nem darabszámra, hanem árra szólt a megbízás. Illetve a piaci
szereplők tudhatják, hogy a maradék pakett eladása − őszig − még hátravan.
Kérdésre válaszolva kitért rá, nem érte
meglepetésként, hogy a piac idegesen reagál. "Mérlegeltem azt a
lehetőséget, hogy apránként adjam el és ne egyszerre, de akkor meg egy hónapig
folyamatosan az lett volna napirenden, hogy Csányi megint eladott, meg megint
eladott, és akkor minden nap újabb találgatások, hogy miért adok el, tehát én
úgy értékeltem magamban, hogy jobb ezen egy egyszeri eladással túl lenni, mint
hosszú időn keresztül hagyni találgatni a befektetőket."
Miért adta el valójában?
Mint ismert, Csányi mezőgazdasági, agráripari
beruházásai finanszírozására fordítja a pénzt, bár ezek egy része (pédául a
húsipar) nem úgy él a köztudatban, mint a legjobb üzlet. Ezért is
foglalkoztatja a jelenlegi és potenciális OTP-részvényeseket, hogy a hivatalos
verzión kívül mi motiválhatta az eladást. Esetleg a bankrészvény a közeljövőben
kevésbé lesz jó üzlet? "Nem szeretném, ha elfelejtenék, hogy vannak Opus
kötvényeim, a család más tagjainak is vannak Opus kötvényei, tehát nem arról
van szó, hogy bármilyen kétségem lenne, hogy az OTP egyébként jó
befektetés" − fogalmazott. Majd kiegészítette azzal, hogy hisz benne, hogy
az agráripari beruházások gyorsan termőre fordulnak, és később valószínűleg meg
lehet fordítani az irányt, és esetleg újra a mezőgazdaságból lehet
OTP-részvényt vásárolni. A tavaszi Opus-vételekkel és mostani
részvényeladásaival Csányi lényegében azt valósította meg, amit már lapunk
hasábjain is több befektetési szakember javasolt: OTP-részvény helyett
érdemesebb a bank devizás kötvényeit tartani. Az ok egyszerű, míg a részvény
akkor emelkedik, ha a bank nyeresége emelkedő pályán van, a kötvény mindaddig
jó befektetés, amíg a bank stabilan működik, fizetőképes.
Egyébként az Opus kötvény nem csak relatíve magas
euróhozama miatt érdekes, az később részvényre is váltható, igaz, jelenleg még
magasnak tűnő, a mostani Opus- és euróárfolyam mellett körülbelül 5800 forintos
áron. Százezer eurónyi Opusonként 2819 részvényt kaphat a kötvényes, így ha Csányi
el is adja maradék 510 ezer részvényét a csaknem 22 millió euró névértékű,
családja által birtokolt Opus kötvényen keresztül − ha később úgy határoz −,
618 ezer OTP-részvénnyel rendelkezhet.
