Wizz Air:
egyre közelebb a kibocsátás?
Egy ideje téma már a piacokon a Wizz Air részvényeinek tőzsdei bevezetése, ebben a hónapban viszont a Bloomberg már olyan értesülésekről számolt be, hogy a kibocsátást szervező befektetési bankok kiválasztása is megtörtént. Egyelőre a londoni kibocsátás az, ami valószínűnek tűnik, azonban a téma kapcsán korábbi cikkünkben megkérdezett alapkezelők kiemelték, könnyen elképzelhető a budapesti parketten való megjelenés is, ami ráadásul olyan szempontból is ésszerű lenne, hogy a cég ezáltal nagyobb figyelmet kapna a befektetők/elemzők körében. Amit piaci értesülésekből még lehet tudni, a kibocsátás mérete, ez nagyságrendileg 1 milliárd euróra (1,3 milliárd dollár) rúghat. Az alábbiakban azokat a kérdéseket jártuk körül, hogy amennyiben a Wizz Air részvényeit a magyar piacra is bevezetik, bekerülhet-e a fontosabb MSCI-indexekbe, illetve a bekerülés hogyan érintené a már indexben lévő hazai papírokat, különösen az egyre nagyobb veszélyben lévő Magyar Telekomot.
Egy ideje téma már a piacokon a Wizz Air részvényeinek tőzsdei bevezetése, ebben a hónapban viszont a Bloomberg már olyan értesülésekről számolt be, hogy a kibocsátást szervező befektetési bankok kiválasztása is megtörtént. Egyelőre a londoni kibocsátás az, ami valószínűnek tűnik, azonban a téma kapcsán korábbi cikkünkben megkérdezett alapkezelők kiemelték, könnyen elképzelhető a budapesti parketten való megjelenés is, ami ráadásul olyan szempontból is ésszerű lenne, hogy a cég ezáltal nagyobb figyelmet kapna a befektetők/elemzők körében. Amit piaci értesülésekből még lehet tudni, a kibocsátás mérete, ez nagyságrendileg 1 milliárd euróra (1,3 milliárd dollár) rúghat. Az alábbiakban azokat a kérdéseket jártuk körül, hogy amennyiben a Wizz Air részvényeit a magyar piacra is bevezetik, bekerülhet-e a fontosabb MSCI-indexekbe, illetve a bekerülés hogyan érintené a már indexben lévő hazai papírokat, különösen az egyre nagyobb veszélyben lévő Magyar Telekomot.
Mely
papírok kerülnek be az MSCI-indexekbe?
Ahhoz, hogy a fenti kérdésekre választ kapjunk, az alapoktól kell elindulni és részletesen meg kell vizsgálni, hogyan is épülnek fel az MSCI indexei, hogyan kerülnek kiválasztásra a befektetési univerzumot alkotó papírok, valamint azt, hogy milyen módszerekkel osztja fel a piacot az MSCI és képez nagy, közepes és kis kapitalizációjú indexeket.
A befektetési univerzumot alkotó részvények
Az indexek létrehozásának alapja ezen részvények meghatározása, az MSCI minden egyes piac esetében több szempont szerint válogatja ki a papírokat, melyeknek aztán az aggregálása révén eljutnak a globális részvénypiaci univerzumhoz. Egy adott piacon a részvényeknek az alábbi kritériumokat kell teljesíteni a bekerüléshez:
Minimum kapitalizációs elvárás
Ez a teljes piaci kapitalizációra vonatkozik, és a globális részvénypiaci univerzumra vonatkozóan kerül megállapításra, így az összes piacon, valamennyi vállalatra ez vonatkozik. A kritérium meghatározása a következőképpen történik: az MSCI a fejlett piaci részvényeket kapitalizáció szerint csökkenő sorrendbe rendezi, majd valamennyi papírhoz kiszámítja a kumulált közkézhányaddal korrigált kapitalizációs fedezettséget (az alábbiakban bemutatunk majd ehhez hasonló számításokat). Ahol ez utóbbi eléri a 99%-ot, ennek a vállalatnak a teljes piaci kapitalizációja lesz a minimum kritérium. Ezt az értéket az MSCI a féléves gyakoriságú index felülvizsgálatok során kalkulálja, és szükség esetén módosítja. A Wizz Air ezen kritérium alapján bekerülhet a szóban forgó csoportba, hiszen a nála kisebb Egis is teljesíteni tudja.
Minimális közkézhányaddal korrigált kapitalizáció
A fentebb megállapított érték felét kell, hogy elérje az adott cég közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációja. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kibocsátást követően mekkora lesz a Wizz Air közkézhányada, ha azonban a közvetlen szektortársakat nézzük, a Ryanair esetében 94%, az EasyJetnél pedig 45% a közkézen forgó részvények aránya. Ha a kettő közül az alacsonyabb, 45%-os közkézhányadot vesszük alapul, a papírok ezzel is teljesítheti a szükséges feltételt.
Likviditási követelmények
A likviditás mérésére az MSCI az ún. ATVR mutatókat használja, ezeket a piac a Richter kiesését követően alaposan megismerhette már. A fejlett piaci részvényeknél a 3 havi és a 12 havi ATVR mutatónak a legutóbbi négy negyedévben el kell érnie a 20%-ot, ez a fejlődő piaci papíroknál 15%. Vélhetően ezzel a kritériummal sem lesz gond a Wizz Airnél, legalábbis abból kiindulva, hogy a magyar piacon igencsak illikvidnek számító Egis is képes megugrani a lécet.
Ahhoz, hogy a fenti kérdésekre választ kapjunk, az alapoktól kell elindulni és részletesen meg kell vizsgálni, hogyan is épülnek fel az MSCI indexei, hogyan kerülnek kiválasztásra a befektetési univerzumot alkotó papírok, valamint azt, hogy milyen módszerekkel osztja fel a piacot az MSCI és képez nagy, közepes és kis kapitalizációjú indexeket.
A befektetési univerzumot alkotó részvények
Az indexek létrehozásának alapja ezen részvények meghatározása, az MSCI minden egyes piac esetében több szempont szerint válogatja ki a papírokat, melyeknek aztán az aggregálása révén eljutnak a globális részvénypiaci univerzumhoz. Egy adott piacon a részvényeknek az alábbi kritériumokat kell teljesíteni a bekerüléshez:
Minimum kapitalizációs elvárás
Ez a teljes piaci kapitalizációra vonatkozik, és a globális részvénypiaci univerzumra vonatkozóan kerül megállapításra, így az összes piacon, valamennyi vállalatra ez vonatkozik. A kritérium meghatározása a következőképpen történik: az MSCI a fejlett piaci részvényeket kapitalizáció szerint csökkenő sorrendbe rendezi, majd valamennyi papírhoz kiszámítja a kumulált közkézhányaddal korrigált kapitalizációs fedezettséget (az alábbiakban bemutatunk majd ehhez hasonló számításokat). Ahol ez utóbbi eléri a 99%-ot, ennek a vállalatnak a teljes piaci kapitalizációja lesz a minimum kritérium. Ezt az értéket az MSCI a féléves gyakoriságú index felülvizsgálatok során kalkulálja, és szükség esetén módosítja. A Wizz Air ezen kritérium alapján bekerülhet a szóban forgó csoportba, hiszen a nála kisebb Egis is teljesíteni tudja.
Minimális közkézhányaddal korrigált kapitalizáció
A fentebb megállapított érték felét kell, hogy elérje az adott cég közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációja. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kibocsátást követően mekkora lesz a Wizz Air közkézhányada, ha azonban a közvetlen szektortársakat nézzük, a Ryanair esetében 94%, az EasyJetnél pedig 45% a közkézen forgó részvények aránya. Ha a kettő közül az alacsonyabb, 45%-os közkézhányadot vesszük alapul, a papírok ezzel is teljesítheti a szükséges feltételt.
Likviditási követelmények
A likviditás mérésére az MSCI az ún. ATVR mutatókat használja, ezeket a piac a Richter kiesését követően alaposan megismerhette már. A fejlett piaci részvényeknél a 3 havi és a 12 havi ATVR mutatónak a legutóbbi négy negyedévben el kell érnie a 20%-ot, ez a fejlődő piaci papíroknál 15%. Vélhetően ezzel a kritériummal sem lesz gond a Wizz Airnél, legalábbis abból kiindulva, hogy a magyar piacon igencsak illikvidnek számító Egis is képes megugrani a lécet.
(Forrás: Portfolio.hu)
